Elliot hullámelmélete


Elliot hullámelméletét manapság számtalan piacon alkalmazzák, három fontos szempont alapján:

- Alakzatok: az elmélet legfontosabb eleme, hogy léteznek alakzatok, melyek ciklikusan ismétlődnek.
- Idő: az idő összefüggéseiből meg lehet határozni a hullámalakzatokat. Elliot több ciklust is lejegyzett, melyek a 100-150 éves

óriásciklusoktól az apró napon belüli ciklusokig, széles skálán mozoghatnak.
-Arány: Elliot lejegyezte, hogy egy teljes ciklusban 8 hullám található, másokban 34 és 144 hullám. Ugyancsak felfedezte a

matematikai összefüggést a különböző hullámok aránya között.

A csúcsok és völgyek arányainak elemzése során Elliot felfedezte, hogy egy csúcs magassága a következő csúcs magasságához

viszonyítva gyakran 0,618, a megelőző csúcs magasságához képest pedig nagyjából 1,618. Minden második hullám között az arány szintén

állandó, kb. 2,618. Az 1,618-as érték reciproka 0,618 és 2,618 reciproka 0,382, melynek szintén fontos szerepe van Elliot

elméletében.

A sorozat, melyet Elliot felismert az árfolyamok elemzése során, sok helyen megjelenik a természetben is és először az olasz

Leonardo Pisano Fibonacci írta le a 13. században.

A sorozat a következő: 0, 1, 1, 2, 3, 5, 8, 13, 21, 34, 55, 89, 144...

A sorozat bármely elemét az előző két elem összeadásával kapjuk meg.

Elliot eredeti tanulmányát részvénypiaci indexekre alapozta, és még mindig eredményesen használják piaci folyamatok osztályozására

és előrejelzésére.

A technika nem használható túl jól egyedi részvények és gyenge forgalmú instrumentumok elemzésére, viszont nagy forgalmú

instrumentumok és likvid piacok esetén, mint például határidős devizapiac, arany vagy aktív határidős piacok, igen jól alkalmazható.

Alakzatok

Az alapvető hullámformák tartoznak ide, melyek ciklikusan ismétlődnek. A ciklus terjedelmétől függően, minden hullámsorozat

kibővíthető vagy felosztható további 5 és 3 hullámra. A hullámok száma mindig a Fibonacci sorozatot követi.

Bár a hullámok nem mindig követik az elméleti alakjukat és néha extra hullámok jelennek meg a harmadik és az ötödik hullámban,

nagyon szokatlan plusz hullámot látni az első fázisban.

Korrekciós hullámok (a, b, c) szintén létrehozhatnak alakzatokat, melyek a következők lehetnek:

Cikk-cakk: 5, 3, 5
Sík: 3, 3, 5
Háromszögek: emelkedő, csökkenő, szabályos. Az Elliot hullámelméletben a háromszögek mindig öt szakaszból állnak (a-tól e-ig).
Összetett: dupla, tripla vagy többszörös hármasok: Összetett korrekciónál a hármasok felépülhetnek a cikk-cakk, sík és háromszögek

kombinációjából is.

A korrekciós alakzatok nagyon összetettek és nehéz felismerni őket.

Arány

Az arányok elemzését az árfolyamok várható mozgásának előrejelzésére használják. A visszalépés egy a trenddel ellenkező irányú

mozgás vissza az előző trendig.
Tipikus felhasználási területe a Fibonacci arányoknak a bekövetkező visszalépés célárának meghatározása.

Idő

Egyáltalán nem egyszerű meghatározni a ciklusokat az Elliot hullámelmélet segítségével. Bár a ciklusok léteznek, sokkal nehezebb

azonosítani jelentős csúcsokat és völgyeket a Fibonacci számok használatával.